Az Európai Unió (EU) ambiciózus kibocsátáscsökkentési célokat tűzött ki a klímavédelem érdekében, amelyek alapját az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) képezi. Ezek a célok az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, az energiaátmenetet és a fenntartható gazdaság kialakítását szolgálják.
Főbb kibocsátáscsökkentési célok:
- 2030-ra legalább 55%-os kibocsátáscsökkentés az 1990-es szinthez képest. Ezt az új klímatörvény rögzíti, amely jogilag kötelező érvényűvé teszi a tagállamok számára.
- 2050-re az EU célja, hogy klímasemleges kontinens legyen, azaz a kibocsátott üvegházhatású gázok és az elnyelt mennyiségek egyensúlyban legyenek.
2023-ra az EU 37 %-os csökkentést már el tudott érni, Magyarország önmagában már 45 % körül teljesít.
Szektorális célok:
- Energiatermelés: A megújuló energiaforrások arányát jelentősen növelni kell, elérve legalább 40%-os részesedést az energiafogyasztásban 2030-ra.
- Közlekedés: A közlekedési kibocsátások csökkentése 90%-kal 2050-re, az elektromos járművek térnyerésével és a fenntartható közlekedési módok előmozdításával.
- Ipar: Az ipari kibocsátások mérséklése alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák bevezetésével.
- Épületek: Az épületek energiahatékonyságának növelése és az épületek szén-dioxid-mentesítése.
Eszközök és politikák a célok eléréséhez:
- Fit for 55 csomag: Szabályozási és politikai intézkedések átfogó csomagja a 2030-as célok elérésére, amely magában foglalja az emissziókereskedelmi rendszer (ETS) megerősítését, a közlekedési és építési szektorok kibocsátásának szigorúbb szabályozását, a karbonár megfizettetését az importált termékeknél (CBAM, szén-dioxid-határmechanizmus).
- REPowerEU terv: Az EU energiafüggetlenségének növelése, különös tekintettel az orosz fosszilis energiahordozók kiváltására.
- Klímafinanszírozás: Pénzügyi támogatások biztosítása a tagállamoknak, különösen a szénintenzív régiókban, az igazságos átmeneti alap (Just Transition Fund) révén.