Olyan beavatkozás, amely segítségével ugyanazt az energiaigényt kisebb energiafelhasználással elégítjük ki, például jobb technológiák, szigetelés vagy hatékonyabb gépek alkalmazásával. Célja, hogy csökkentse az energiapazarlást és optimalizálja az energiafelhasználást, miközben megtartja a komfortot és a termelékenységet.
A klímaváltozás szempontjából az energiahatékonyság kulcsfontosságú, mivel kevesebb energiafelhasználással csökkenthetjük az üvegházhatású gázok kibocsátását, különösen ott, ahol az energia fosszilis tüzelőanyagokból származik. Ez hozzájárul a globális felmelegedés mérsékléséhez és a fenntartható fejlődéshez.
Jó gyakorlatok az energiahatékonyság növelésére:
- Épületek hőszigetelése és energiahatékony építés
Az épületek energiafelhasználásának csökkentése szigeteléssel, hőszigetelt ablakokkal és passzív építészeti megoldásokkal (pl. természetes fény és szellőzés maximalizálása). A passzívházak akár 90%-kal kevesebb energiát használhatnak fűtésre és hűtésre. - LED világítás
A hagyományos izzók helyett LED-ek használata akár 75-80%-kal kevesebb energiát fogyaszt, miközben hosszabb élettartamúak. Egy nagyobb városban végzett közvilágítás korszerűsítés akár évi több ezer tonna szén-dioxid-kibocsátást spórolhat meg. - Energiatakarékos háztartási gépek
Modern, energiahatékony hűtőszekrények, mosógépek, légkondicionálók vagy fűtési rendszerek használata. Az „A+++” kategóriás gépek jelentős megtakarítást eredményezhetnek mind energia-, mind költség szempontból. - Hatékonyabb közlekedés
Elektromos járművek használata, hibrid meghajtású autók, valamint a tömegközlekedés és a kerékpározás előnyben részesítése. Egy nagyvárosban az elektromos buszokra való átállás évi több ezer tonna CO₂-kibocsátást csökkenthet. - Ipari folyamatok optimalizálása
Az energiaigényes ipari szektorban, például az acél- vagy cementgyártásban hatékonyabb technológiák bevezetése. A hulladékhő visszanyerése és újrahasznosítása szintén jelentős energiamegtakarítást eredményez.
Energiahatékonysági intézkedésekkel a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint globálisan a szükséges kibocsátáscsökkentés egyharmadát lehet elérni 2050-ig. Ez nemcsak a környezetet védi, hanem gazdaságilag is előnyös, mivel csökkenti az energiafogyasztás költségeit. Az energiahatékonyság tehát egyszerre hasznos a bolygó és az emberiség számára.