Az élelmiszerhiány legsúlyosabb formája, amikor egy közösség vagy népesség jelentős része nem jut elegendő táplálékhoz, ami tömeges alultápláltságot, betegségeket és haláleseteket okoz. Az éhínség kialakulását okozhatják természeti katasztrófák, mint aszályok, árvizek vagy termőföldek pusztulása, de emberi tényezők, például háborúk, gazdasági válságok és rossz mezőgazdasági politika is hozzájárulhatnak.
A klímaváltozás fokozza az éhínség kockázatát, mivel az extrém időjárási események és a megváltozott csapadékminták csökkentik az élelmiszertermelést, különösen a szegényebb, mezőgazdaságtól függő régiókban. Az óceánok melegedése és savasodása szintén csökkenti a halászati hozamokat, tovább súlyosbítva a helyzetet.
Társadalmi hatásai között szerepel a lakosság tömeges elvándorlása, társadalmi feszültségek és konfliktusok kirobbanása az erőforrásokért, valamint a gazdasági instabilitás. Az éhínség hosszú távú hatásai különösen pusztítóak lehetnek, mivel aláássák a közösségek egészségét, gazdasági erejét és jövőbeli fejlődési lehetőségeit. Az éhínség megelőzése érdekében fenntartható élelmiszertermelési rendszerekre, hatékony segélyezési programokra és a klímaváltozás hatásainak mérséklésére van szükség.