A népesség koncentrálódása a városokban, valamint a városok növekedése mind területileg, mind lakosságszám tekintetében. Ez a jelenség az ipari forradalom óta felgyorsult, és ma a világ népességének több mint 55%-a városokban él, ami várhatóan 2050-re 70% fölé emelkedik.
Az urbanizáció jelentős energia- és erőforrás-felhasználással jár, mivel a városokban nagy az infrastruktúra és a közlekedés energiaigénye. A klímaváltozással szoros összefüggésben áll, mivel a városi területek jelentős üvegházhatású gázkibocsátásért felelősek, valamint a városi hősziget-hatás súlyosbítja a helyzetet.
Társadalmi hatásai között megjelenik a gazdasági növekedés, de ugyanakkor az egyenlőtlenségek és a társadalmi feszültségek növekedése is. Az urbanizáció gyakran túlterheli az infrastruktúrát, különösen a közlekedést és a lakhatást, és növeli az egészségügyi kockázatokat, például a légszennyezést.
Fenntartható várostervezéssel és zöld infrastruktúrával mérsékelhetők az urbanizáció negatív hatásai, miközben javíthatók az életkörülmények a városokban.