Azt mutatja meg, hogy egy ember, közösség, ország vagy éppen az egész világ mennyi természeti erőforrást használ fel, illetve mekkora terület szükséges az energia, élelmiszer és anyagok előállításához, valamint a keletkező melléktermékek, például szén-dioxid elnyeléséhez vagy a hulladékok feldolgozásához.
Ezt a mutatót Mathis Wackernagel és William Rees fejlesztette ki az 1990-es években. Az ökológiai lábnyomot globális hektárban (gha) mérik, amely figyelembe veszi a rendelkezésre álló biokapacitást (azaz a Föld regenerációs képességét) és az adott fogyasztási szintet.
Az ökológiai lábnyom hat tényezőből áll:
- Szén lábnyom: a fosszilis erőforrások elégetéséből, a földhasználat-változásból és ipari folyamatokból keletkező CO2 elnyeléséhez szükséges erdőterület nagysága
- Legelő lábnyom: a hús- és tejtermékekért és gyapjúért tartott állatállomány eltartásához szükséges terület nagysága
- Erdő lábnyom: az éves fa-, faáru-, tűzifa-felhasználás és papírcellulóz előállításához kellő terület
- Halászati lábnyom: a tengeri és édesvízi fajok halászati adatai alapján becsült terület
- Szántó lábnyom: a megtermelt növények termesztésének területigénye
- Beépített területek: az infrastruktúrához (pl. közlekedés, lakások, ipari létesítmények, stb) szükséges földterület nagysága.
A klimatikus jelentősége abban rejlik, hogy rámutat a túlzott erőforrás-felhasználás és a klímaváltozás kapcsolatára. Ha egy ország vagy közösség ökológiai lábnyoma meghaladja a biokapacitást, az ökológiai túlhasználathoz (Túllövés Napja) vezet, ami kimeríti a természeti erőforrásokat és növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Globálisan az ökológiai lábnyom folyamatosan nő, mivel a fogyasztás és a népesség is emelkedik. Egyes országok, például az Egyesült Államok és az EU államai, jelentősen nagyobb ökológiai lábnyommal rendelkeznek, mint mások, például a fejlődő országok, ahol a fogyasztás alacsonyabb.
Az ökológiai lábnyom témakörében számos adatbázis és weboldal nyújt hasznos információkat és eszközöket:
- Global Footprint Network: Ez a szervezet interaktív térképekkel és adatokkal mutatja be az egyes országok ökológiai lábnyomát és biokapacitását. footprintnetwork.org
- WWF Ökológiai Lábnyom Kalkulátor: Egy interaktív eszköz az egyéni ökológiai lábnyom kiszámítására és a fenntarthatóbb életmód elősegítésére. WWF Ökológiai Lábnyom Kalkulátor
- Budapesti Gazdasági Egyetem ÖKO Lábnyom Kalkulátor: A vállalkozások számára készített kalkulátor segít a tevékenységük ökológiai hatásainak felmérésében. okolabnyom.uni-bge.hu
- Wikipedia – Ökológiai Lábnyom: A Wikipédia részletes információkat nyújt az ökológiai lábnyomról, annak számítási módszereiről és történetéről. Wikipedia – Ökológiai Lábnyom
- Ecoterra: Az Ecoterra átfogó útmutatót nyújt az ökológiai lábnyom fogalmáról, számításáról és csökkentési lehetőségeiről. ecoterra.hu
A fenntarthatóság érdekében csökkenteni kell az ökológiai lábnyomot energiahatékonysággal, megújuló energiaforrások használatával, az élelmiszer-pazarlás mérséklésével és fenntartható fogyasztási szokások kialakításával. Ez különösen fontos azokban az országokban, ahol az erőforrás-felhasználás meghaladja a rendelkezésre álló biokapacitást.
A | Á | B | C | D | E | É | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | Ó | Ö | P | R | S | SZ | T | U | Ü | V | Z |