A fosszilis tüzelőanyagok természetes eredetű, növényi és állati maradványokból álló, több millió év alatt kialakult energiahordozók. Ide tartozik a szén, a kőolaj, és a földgáz, amelyek a mai energiaellátás alapját képezik.
- Szenet elsősorban elektromos áram termelésére használunk erőművekben.
- Kőolajat alapvetően üzemanyagként (benzin, dízel) és vegyipari alapanyagként használunk.
- Földgázt fűtésre, áramtermelésre használunk és ipari folyamatokban alkalmazunk.
Az elmúlt évszázadban az emberiség több milliárd tonna fosszilis tüzelőanyagot termelt ki és égetett el. Például 2022-ben:
- Széntermelés: világszerte kb. 8 milliárd tonna.
- Kőolaj: kb. 4,4 milliárd tonna.
- Földgáz: kb. 4,1 billió köbméter.
A fosszilis tüzelőanyagok az emberiség energiaigényének kb. 80%-át fedezik jelenleg.
A fosszilis tüzelőanyagok égetése során nagy mennyiségű –>szén-dioxid, –>metán és –>dinitrogén-oxid kerül a légkörbe, ami hozzájárul a –>globális felmelegedéshez. Az energiaipar a globális CO₂-kibocsátás kb. 70%-áért felelős.
Az égés során keletkező szennyező anyagok (pl. kén-dioxid, nitrogén-oxidok, korom) károsítják az emberi egészséget és az ökoszisztémákat.
A kitermelés során károsítják a természetes élőhelyeket, a bányászat és az olajfúrás ökológiai károkat okoz. A kőolajszivárgások és a földgázszivárgások súlyosan szennyezhetik a környezetet.
A fosszilis tüzelőanyagok elégetése az emberi eredetű szén-dioxid-kibocsátás kb. 90%-át teszi ki. A légkörben lévő magas CO₂-szint fokozza az –>üvegházhatást, ami a globális hőmérséklet emelkedéséhez vezet.