Akkor alakul ki, amikor a lakosság nem jut elegendő mennyiségű vagy minőségű élelmiszerhez az alapvető táplálkozási szükségletek kielégítéséhez. Ez a jelenség súlyosan érinti a gazdaságilag és társadalmilag sebezhetőbb csoportokat, különösen a fejlődő országokban.
Az élelmiszerhiányt számos tényező okozhatja, például természeti katasztrófák, aszályok, árvizek, háborúk, rossz mezőgazdasági gyakorlatok, valamint a gazdasági instabilitás és a növekvő népesség. A klímaváltozás is jelentősen hozzájárul, mivel a szélsőséges időjárási események és a megváltozott csapadékminták csökkentik a termésátlagokat, kiszárítják a termőföldeket vagy túlzott csapadékot eredményeznek, ami ellehetetleníti a mezőgazdasági termelést.
A klímaváltozás miatt bizonyos területek, például a szubtrópusi régiók, egyre kevésbé alkalmasak az élelmiszertermelésre. Emellett az óceánok melegedése és savasodása is csökkenti a halászat hozamait. Az élelmiszerhiány növeli az éhezést, alultápláltságot, és fokozza a társadalmi feszültségeket.
Társadalmi hatásai között szerepel a gazdasági instabilitás, a migráció növekedése és az egészségügyi problémák súlyosbodása, például a gyermekek fejlődésének visszamaradása és az immunrendszer gyengülése. Az élelmiszerhiány megoldása érdekében fontos a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok bevezetése, az élelmiszer-pazarlás csökkentése, valamint a klímaváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás.