A hőstressz akkor jelentkezik, amikor a szervezet nem képes megfelelően szabályozni a test hőmérsékletét a környezet tartósan magas hőmérséklete miatt. Ez a jelenség különösen akkor fordul elő, ha a hőmérséklet és a páratartalom is magas, és a test nem tud elég hőt leadni izzadással vagy más módon.
A hőstressz fő oka a globális felmelegedés és a szélsőséges hőhullámok gyakoribbá válása, amelyeket a klímaváltozás idéz elő. Az urbanizáció is növeli a kockázatot, mivel a városi hőszigetek miatt a hőmérséklet a városokban még magasabb lehet.
Társadalmi hatásai közé tartozik a munkaképesség csökkenése, különösen a szabadtéren dolgozók körében, valamint az energiafogyasztás növekedése a hűtési igény miatt. Egészségügyi szempontból a hőstressz kiszáradást, hőgutát, szív- és érrendszeri problémákat, valamint haláleseteket is okozhat, különösen az idősek, a csecsemők és a krónikus betegséggel élők körében.
A hőstressz hatásainak mérséklése érdekében fontos a zöldterületek növelése, az épített környezet hővisszaverő képességének javítása, valamint az egészségügyi rendszerek felkészítése a hőhullámok kezelésére.