Az óceánok savasodása az a folyamat, amely során a tengervíz pH-értéke csökken, vagyis savasabbá válik. Ennek oka az, hogy az emberi tevékenységek során kibocsátott szén-dioxid (CO₂) egy része oldódik az óceánokban, ahol szénsavvá alakul. Az iparosodás kezdete óta az óceánok pH-értéke körülbelül 30%-kal csökkent, ami gyorsabb ütemű változás, mint amit a tengeri élővilág megszokott.
Az óceánok savasodása jelentős hatással van az ökoszisztémákra. A csökkenő pH-érték nehezíti a mészképző élőlények, például a korallok, kagylók és planktonok vázképzését, ami az egész tengeri táplálékláncra kihat. A korallzátonyok pusztulása, amelyek számos tengeri faj élőhelyét adják, komoly veszélyt jelent a biodiverzitásra.
Ez a jelenség szorosan összefügg a klímaváltozással, mivel a szén-dioxid légköri koncentrációjának növekedése mind a globális felmelegedést, mind az óceánok savasodását előidézi. A savasodás csökkenti az óceánok azon képességét, hogy tovább nyeljék el a szén-dioxidot, ezáltal fokozva az üvegházhatást.
Az óceánok savasodásának következményei nemcsak a tengeri élővilágot érintik, hanem az emberiségre is kihatnak. A halászat és az akvakultúra termelése csökkenhet, ami élelmiszerhiányhoz és gazdasági veszteségekhez vezethet, különösen a part menti közösségekben. Emellett a korallzátonyok pusztulása csökkenti a partok védelmét a viharok és áradások ellen.