A Föld légkörének rétegekre tagolódását jelenti, amelyeket eltérő hőmérsékleti, nyomás- és sűrűségviszonyok jellemeznek. Ez a rétegződés a gravitáció, a légkör fizikai tulajdonságai és a napsugárzás eloszlása miatt alakult ki.
A légkör négy fő rétegből áll:
- Troposzféra: Ez a légkör legalsó rétege, amely a felszíntől kb. 8-15 km magasságig terjed. Itt zajlanak az időjárási folyamatok, és itt található az atmoszféra tömegének nagy része. A hőmérséklet a magassággal csökken.
- Sztratoszféra: A troposzféra felett helyezkedik el 15-50 km között. Ebben a rétegben található az ózonréteg, amely elnyeli a Nap káros UV-sugárzását. A hőmérséklet itt a magassággal nő.
- Mezoszféra: 50-85 km magasságban található. Itt a hőmérséklet ismét csökken, és ez a réteg védi a Földet a meteoritok nagy részétől.
- Termoszféra: 85 km felett helyezkedik el, ahol a hőmérséklet a magassággal újra növekszik a napsugárzás elnyelése miatt. Itt alakulnak ki a sarki fények.
A légköri rétegződés jelentősége óriási: biztosítja a Föld élhetőségét azáltal, hogy szabályozza a hőmérsékletet, elnyeli a káros sugárzásokat, és véd a meteoritok nagy részétől. Emellett a különböző rétegek közötti kölcsönhatások hatással vannak az időjárásra, az éghajlatra és a légköri körforgásra.
A klímaváltozás megváltoztathatja a légkör rétegződését, például a troposzféra melegedésével és a sztratoszféra lehűlésével. Ezek a változások befolyásolhatják az ózonréteg állapotát, az időjárási mintázatokat és a globális szélrendszereket, így közvetlenül hatnak a Föld éghajlatára és az emberi életre.