A világ legösszetettebb és leggazdagabb élőhelyei közé tartoznak, amelyeket a trópusi tengerek sekély, meleg vizeiben találhatók, például a Karib-térségben, a Csendes-óceán déli részén és az Indiai-óceánon. Ezek a zátonyok a korallok, apró tengeri élőlények által kiválasztott mészkővázból épülnek fel, és otthont adnak a tengeri fajok egynegyedének, például halaknak, rákoknak és puhatestűeknek.
A korallzátonyok kulcsfontosságúak az óceánok ökoszisztémájában, mivel élőhelyet biztosítanak, elősegítik a halászatot, védelmet nyújtanak a part menti területeknek a hullámoktól, és jelentős turisztikai vonzerőt jelentenek. Emellett a gyógyszerkutatás alapját is képezik, hiszen számos tengeri élőlény tartalmaz biológiailag aktív anyagokat.
A korallzátonyokra számos veszély leselkedik. A szennyezés, az óceánok melegedése, a túlhalászás, a part menti fejlesztések és az óceánok savasodása komolyan veszélyeztetik őket. A klímaváltozás miatt a tengerek hőmérsékletének emelkedése korallfehéredést okoz, amely során a korallok elvesztik szimbiotikus algáikat, és legyengülnek, majd elpusztulhatnak. Az óceánok savasodása szintén akadályozza a mészkővázak kialakulását.
A korallzátonyok pusztulása súlyos következményekkel jár a bioszférára és az emberiségre. Az élőhelyek elvesztése csökkenti a biodiverzitást, veszélyezteti a halászatot és a part menti közösségek megélhetését, valamint növeli a part menti területek sérülékenységét a viharokkal és áradásokkal szemben.