Nemzetközi megállapodás, amelyet az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) részeként fogadtak el az 1997-es kiotói konferencián, Japánban. Célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése a globális felmelegedés lassítása érdekében. A jegyzőkönyv jogilag kötelező célokat határozott meg az iparosodott országok számára, hogy 2008 és 2012 között átlagosan 5%-kal csökkentsék kibocsátásukat az 1990-es szinthez képest.
A jegyzőkönyvet több mint 190 ország ratifikálta, köztük az Európai Unió tagállamai, Japán és Oroszország. Az Egyesült Államok azonban nem ratifikálta a megállapodást. A Kiotói Jegyzőkönyv jelentősége abban áll, hogy ez volt az első olyan nemzetközi egyezmény, amely konkrét kibocsátáscsökkentési célokat és mechanizmusokat tartalmazott.
A jegyzőkönyv megalapozta a későbbi klímapolitikai tárgyalásokat, például a Párizsi Megállapodást, amely még ambiciózusabb célokat tűzött ki. Habár a Kiotói Jegyzőkönyv hatása korlátozott volt, fontos lépés volt a globális klímavédelem terén, és hangsúlyozta a nemzetközi együttműködés szükségességét az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.