A Föld felszínének nagy területeit borító vastag jégrétegek, amelyek főként a sarkvidékeken (Északi-sark, Déli-sark) és magashegységekben találhatók. Ezek a jégrétegek a hideg éghajlati körülmények miatt alakulnak ki, amikor a hó folyamatosan halmozódik, és az évek során tömörül, végül jéggé válik.
A jégsapkák visszahúzódása szorosan összefügg a globális felmelegedéssel. A Föld átlaghőmérsékletének emelkedése miatt a jég gyorsabban olvad, mint ahogy újra keletkezik. Ez különösen igaz a grönlandi és antarktiszi jégsapkákra és jégselfekre, amelyek olvadása jelentős mértékben hozzájárul a tengerszint emelkedéshez.
A jégsapkák olvadása számos klímával kapcsolatos következménnyel jár. Csökkenti a Föld albedóját, ami még tovább gyorsítja a globális felmelegedést (pozitív visszacsatolás). Az olvadó jég édesvizet juttat az óceánokba, ami megváltoztathatja az óceáni áramlatokat (AMOC), és ezzel hatással lehet a globális éghajlatra. Az olvadás miatt az alacsonyan fekvő tengerparti területek egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve a tengerszint emelkedése miatt.