A COP (Conference of the Parties) az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének (UNFCCC) éves ülése, amelyet az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében tartanak. Célja, hogy a részes országok (Parties) megvitassák az éghajlatvédelmi intézkedéseket, nyomon kövessék a vállalásokat, és közösen hozzanak döntéseket a klímaváltozás mérséklésére és hatásaihoz való alkalmazkodásra.
Az első COP-t 1995-ben tartották Berlinben, és azóta évente megrendezik, különböző helyszíneken. Fontos mérföldkövek közé tartozik:
- COP3, Kiotó (1997): Itt fogadták el a Kiotói Jegyzőkönyvet, amelyben a fejlett országok üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentését rögzítették.
- COP21, Párizs (2015): Itt született a Párizsi Klímaegyezmény, amely globális összefogást teremtett a felmelegedés 2°C alatti korlátozására.
- COP26, Glasgow (2021): Itt állapodtak meg a szénenergia fokozatos kivezetéséről és az erdőirtások megállításáról, valamint új klímafinanszírozási célokat tűztek ki.
Több mint 190 ország vesz részt rajta, köztük a legnagyobb kibocsátók, de a kis szigetországok és fejlődő országok is, amelyek különösen sérülékenyek a klímaváltozással szemben.
Eredményeik között szerepel a globális éghajlatvédelmi célok meghatározása, a megújuló energiaforrások terjedésének ösztönzése, valamint pénzügyi támogatások biztosítása a fejlődő országok számára. Ugyanakkor kritika éri a COP-okat az eredmények lassúsága és a nemzeti vállalások elégtelensége miatt.
A COP-ok globális hatása az ambiciózus célok teljesítésén múlik. Ha sikerül csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását és alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz, mérsékelhetők a szélsőséges időjárás, a tengerszint-emelkedés és a biodiverzitás-vesztés káros hatásai. A nemzetközi együttműködés elengedhetetlen a klímaváltozás kezeléséhez és a fenntartható jövő biztosításához.