A földfelszín napsugárzást visszaverő képessége.
Az albedónak jelentős klimatikus szerepe van, mivel befolyásolja a Föld energiamérlegét. A magas albedójú területek, mint a jég és a hó, több napsugárzást vernek vissza, hozzájárulva a felszín hűtéséhez. Ezzel szemben az alacsony albedójú felületek, mint az óceánok vagy erdők, több sugárzást nyelnek el, ami a felszín melegedéséhez vezet.
A klímaváltozás során bekövetkező jég- és hóolvadás csökkenti a bolygó átlagos albedóját, mivel a sötétebb óceán- és földfelszínek kerülnek felszínre, amelyek több hőt nyelnek el. Ez egy pozitív visszacsatolási mechanizmust indít el, amely tovább fokozza a globális felmelegedést.
Részletesen:
Az albedó egy dimenzió nélküli mérőszám, amely azt mutatja meg, hogy egy adott felületre érkező sugárzás hány százalékát veri vissza. Értéke 0 és 1 között változik, ahol a 0 teljes elnyelést (fekete test), az 1 pedig teljes visszaverődést (fehér test) jelent. Például a friss hó albedója 0,8–0,9, míg az óceáné 0,07–0,1 közötti.
Az albedót befolyásoló tényezők:
– Felszín típusa és színe: Világosabb felületek, mint a hó vagy a sivatagi homok, magasabb albedóval rendelkeznek, míg a sötétebb felületek, mint az erdők vagy az óceánok, alacsonyabbal.
– Növényzet típusa: A tűlevelű erdők albedója 0,08–0,15, míg a lombhullató erdőké 0,15–0,18 között mozog.
– Felszín nedvességtartalma: A nedves talaj általában alacsonyabb albedóval bír, mivel több sugárzást nyel el.
– Nap beesési szöge: A napsugarak beesési szöge befolyásolja a visszaverődés mértékét; alacsony szög esetén a visszaverődés nagyobb lehet.