A B C D É F G H I J K M N Ö P S T Ü V

    Vízkörforgás

    A víz körforgása (hidrológiai ciklus) a Föld vízkészletének folyamatos áramlása a légkör, a felszíni vizek, a talaj és az élőlények között. A víz körforgása alapvető szerepet játszik a Föld éghajlatának és ökoszisztémáinak fenntartásában. A globális felmelegedés felgyorsítja és egyenlőtlenné teszi a víz körforgását, ami súlyos következményekkel járhat az emberek és a környezet számára.

    A vízkörforgás egy zárt rendszer, amelyben a víz különböző halmazállapotokban – folyékony, szilárd és légnemű – van jelen, és különböző folyamatokon megy keresztül.

    Milyen formában van jelen a víz a Földön?

    1. Óceánok és tengerek: A Föld vízkészletének kb. 97%-a sós víz.
    2. Édesvizek: A víz kb. 3%-a édesvíz, amely főként jégtakarókban, gleccserekben, felszíni vizekben (folyók, tavak) és a talajvízben található.
    3. Légkör: A víz légnemű formában (vízgőz) van jelen a légkörben.
    4. Élőlények: A víz az élő szervezetek testében is tárolódik, és az anyagcserében játszik szerepet.

    A Nap energiája hajtja a víz körforgását, amely a következő folyamatokon keresztül valósul meg:

    •  Párolgás: A víz folyékony állapotból vízgőzzé alakul a felszíni vizekből és talajból.
    •  Kondenzáció: A vízgőz lehűl, és folyékony vízcseppekké vagy jégkristályokká alakul, felhőket képezve.
    •  Csapadékképződés: A felhőkből eső, hó vagy jégeső formájában visszajut a felszínre.
    •  Beszivárgás és felszíni lefolyás: A csapadék egy része a talajba szivárog, más része folyókba, tavakba és végül az óceánokba kerül.
    •  Transzspiráció: Az élő növények levelein keresztül történő vízkibocsátás a légkörbe.

    A globális felmelegedéssel változik a vízkörforgás. Fokozódik a párolgás, ami több vízgőzt juttat a légkörbe. Ez gyorsabb és intenzívebb körforgást eredményezhet. A melegebb légkör több vízgőzt képes tárolni, ami intenzívebb csapadékot okozhat. Egyes régiókban gyakoribbá válhatnak a heves esőzések és árvizek, míg más területek hosszabb szárazságot tapasztalhatnak. Az óceánok melegedése változtatja az áramlatokat, ami az éghajlati zónák átrendeződéséhez vezethet. A sarki jégtakarók és gleccserek olvadása megváltoztatja az édesvíz elérhetőségét, és növeli a tengerszintet.

    Milyen lehetséges következményei lesznek a felgyorsult vízkörforgásnak?

    • A vízforrások egyenlőtlen eloszlása miatt egyes régiókban vízhiány alakulhat ki, míg máshol árvizek veszélyeztetik az életet és a mezőgazdaságot.
    • Gyakoribb és intenzívebb hurrikánok, heves esőzések és áradások, valamint hosszabb és súlyosabb szárazságok várhatók.
    • Az időjárási szélsőségek károsíthatják a terményeket, csökkentve a mezőgazdasági termelékenységet.
    • A vízhiány vagy a túl sok víz miatt emberek milliói válhatnak klímamenekültté, és jelentős gazdasági károk keletkezhetnek.