Azt jelenti, hogy az éghajlatváltozás hatásainak kezelésekor figyelembe vesszük a társadalmi egyenlőtlenségeket, és biztosítjuk, hogy a védekezés és alkalmazkodás terhei, valamint a megoldások előnyei igazságosan oszoljanak meg.
Az igazságtalanság abból fakad, hogy a klímaváltozásért elsősorban a gazdagabb országok és társadalmi rétegek felelősek, míg annak legsúlyosabb hatásait a szegényebb, sérülékenyebb közösségek szenvedik el, akiknek kisebb a hozzájárulásuk az üvegházhatású gázok kibocsátásához.
A klímaválasztás vesztesei lehetnek:
- szegény országok és fejlődő régiók, amelyek kevesebb erőforrással rendelkeznek az alkalmazkodáshoz (pl. Banglades a tengerszint-emelkedés miatt).
- helyi közösségek, például őslakosok, akik élőhelyeit az éghajlatváltozás fenyegeti.
- hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, akik nem férnek hozzá elegendő forráshoz vagy védelemhez.
Mit lehet tenni az igazságosságért?
- Igazságos átmenet biztosítása: Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás során külön figyelmet kell fordítani a kiszolgáltatott közösségek támogatására.
- Nemzetközi klímafinanszírozás: A fejlett országoknak pénzügyi és technológiai támogatást kell nyújtaniuk a fejlődő országok számára az alkalmazkodáshoz és károk enyhítéséhez.
- Helyi közösségek bevonása: A klímavédelmi döntésekbe be kell vonni az érintett közösségeket, hogy a megoldások az ő igényeikre és tapasztalataikra is épüljenek.
- A környezeti etika és a környezetjog gyakorlása
- Tudatosság növelése: Az oktatás és a figyelemfelhívás segíthet megérteni a klímaigazságosság fontosságát, és cselekvésre ösztönözhet.
A | Á | B | C | D | E | É | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | Ó | Ö | P | R | S | SZ | T | U | Ü | V | Z |