Vezetői összefoglaló
Az Európai Progresszív Tanulmányok Alapítvány (Foundation for European Progressive Studies, FEPS), a Szociális Demokráciáért Intézet Alapítvány és a Megújuló Magyarországért Alapítvány együttműködésében készült tanulmány célja annak megvizsgálása, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem elkerülhetetlen lépéseit hogyan lehet összhangba hozni a társadalmi igazságosság elveivel, és hogy hogyan lehetséges egy szociálisan méltányos klímaátmenet kereteit kialakítani. A tanulmány irodalmi adatok és korábbi közvéleménykutatások tapasztalataiból kiindulva felépített kérdőív segítségével végzett közvéleménykutatással mérte fel a magyar társadalom klímaváltozáshoz, az az elleni fellépéshez kapcsolódó attitűdjeit, és térképezte fel a klímaátmenettel, a zöld fordulattal kapcsolatos várakozásokat, félelmeket. A kutatási adatok alapján a magyar társadalom elsöprően nagy arányban (96%) fontosnak vagy nagyon fontosnak tartja az éghajlatváltozás kérdését, 55% inkább egyetért vagy teljesen egyetért azzal is, hogy ma ez a legfontosabb politikai kérdés a világban, ami a személyes döntéseikben is erőteljesen befolyásolja a válaszadókat. A klímaváltozás elleni cselekvés várható gazdasági hatásait a válaszadók többsége inkább, vagy nagyon kedvezően ítéli meg már rövid távon is (72%), de különösen hosszú távon (83%). A várható hatások közül jóval valószínűbbnek tartják a pozitív következményeket (zöld munkahelyek teremtése, épületfelújítások révén a rezsi csökkenése, stb.), mint a negatívakat; az utóbbiak közül messze a leginkább a megélhetési költségek növekedésétől tartanak. Magyarország jelenlegi klímapolitikáját nem tartják kielégítőnek, több mint 70% szerint az országnak jóval komolyabban kéne vennie az éghajlatváltozás kérdését. A kormány klímateljesítményét illetően erős politikai polarizáció figyelhető meg, az ellenzéki szavazók döntően negatívan, a kormánypártiak pozitívabban ítélik meg, de a kormánypártok táborában is erős kisebbséget képeznek azok, akik szerint a kormány inkább a német autógyárak érdekeit, semmint a klímaváltozás ügyét tartja szem előtt. A klímaátmenet költségeit illetően nagyjából fele-fele arányban a nagyvállalatok illetve az állam szerepvállalását tartják elsődlegesen szükségesnek, de ebben a kérdésben is erős politikai szembenállás tapasztalható – a kormánypártiak a nagyvállalatok, az ellenzékiek (a Momentum szavazóinak kivételével) az állam szerepvállalását hangsúlyozzák. A közvéleménykutatás alapján a magyar társadalom várakozásai a klímaátmenettel kapcsolatban túlnyomórészt pozitívak, az előnyös következményekkel kapcsolatos remények erőteljesebbek, mint a kockázatoktól való félelem. Világosan kirajzolódik azonban az életnívóval kapcsolatos szorongások dominanciája a negatív hatások körében, a megélhetési költségek növekedése, a szociális támogatások csökkenése vezető helyen szerepelnek félelmek között. Ezek a félelmek ráadásul az alacsonyabb iskolázottságú, illetve (lakóhely típusa alapján) becsülhetően alacsonyabb jövedelemmel rendelkező csoportok körében szignifikánsan erősebbek, a pozitív várakozások pedig gyengébbek.
Erre reagál a tanulmány szakpolitikai javaslatcsomagja által körvonalazott Igazságos Zöld Fordulat klímaprogram, amely úgy segíti hozzá az országot a közös EU-s kibocsátáscsökkentési célok eléréséhez és a klímaalkalmazkodáshoz, hogy közben a társadalom gazdasági szorongásaira is választ ad, az átmenet várt negatív hatásait hatékonyan kompenzálni és ellensúlyozni képes.
Ennek öt fő célterülete az energetika, a zöld mobilitás, a zöld pénzügyi rendszer, a zöld munkahelyteremtés és a zöld demokrácia.
Az energetika területén az évi 300 milliárd forintos “Zöld Otthon Mindenkinek” programon belül előzetes önrész nélküli, szociálisan célzott, ESCO és on-bill rendszerű épületenergia-hatékonysági programot, a háztartási szintű megújuló energiahasználat támogatását (“Zöld Energia Mindenkinek”), az energiaközösségek megkülönböztetett támogatását és egy országos energetikai tanácsadói hálózat kiépítését, valamint a legrosszabb hatékonyságú háztartási berendezések szociálisan célzott cseréjét javasolja a tanulmány. Ennek eredménye évente 150.000 lakás energetikai
mélyfelújítása lehet, 2030-ig évente minimum 1,5 millió tonna CO2 kibocsátás megtakarításával.
A “Zöld Rezsicsökkentés” programja az Energia Alapcsomag bevezetésével egy szociális rászorultság elvű, sávosan csökkenő támogatásokat tartalmazó, a fogyasztással fordítottan arányos szubvenciórendszert hoz létre. A rendszer célja, hogy miközben minden, erre jogosan igényt tartó háztartás számára biztosítsa a kedvezményes áron való hozzáférést egy energia alapcsomaghoz, eközben ösztönözzön az energiamegtakarításra, a takarékosságra és az „Otthon melege” programban elérhető energiahatékonysági beruházásokra. Mindemellett a támogatásokat a valóban rászoruló háztartásokra koncentrálja, és kiemelten érdekelté teszi mind az alacsonyabb, mind a magasabb jövedelmű háztartásokat is az energiahatékonysági lépések megtételében és az energiatakarékosságban. A zöld rezsicsökkentést a klímavisszatérítés támogatásaival egészíti ki, melynek bevételi oldala a javasolt karbonadóból származik.
A zöld mobilitás körében az egységes, országos, elektronikus közösségi közlekedési klímajegy bevezetésének célja a közösségi közlekedés vonzerejének, versenyképességének növelése. További közösségi közlekedési fejlesztések (pl. vasúti infrastruktúra javítása, vasútvillamosítás, stb.) részben a közlekedési módváltás felgyorsításához, ezzel a közlekedési dekarbonizációhoz, részben a – főleg hátrányos helyzetű régiókban – a mobilitáshoz való hozzáférés javításával az életesélyek kiegyenlítéséhez kíván hozzájárulni a program. Emellett forrásokat fordít a mikro-mobilitás,
a gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeinek javítására, illetve a közösségi közlekedés járműállományának dekarbonizációjára (zöld jármű program). Az egyéni személygépjárművek esetében elsősorban az elektrifikáció infrastrukturális feltételeinek javítását tűzi ki célul, emellett karbonkibocsátási célokat fogalmazna meg a céges járműflották számára és felülvizsgálná a céges autók adókedvezményeit.
A zöld pénzügyi rendszer programja egyfelől az – osztrák mintához hasonlóan – nemzeti karbonadó, és az ebből származó bevételeknek a lakosság körében klímavisszatérítés formájában történő szétosztását javasolja. Másik fontos javaslata a környezetvédelmi adók és díjak (1000 milliárd forintos éves nagyságrend) célhoz kötöttségének megteremtése, azaz hogy a költségvetés ilyen forrásból származó bevételeit az Igazságos Zöld Fordulat Alapba irányítva csak a klímaátmenet finanszírozására lehessen fordítani. Az Alap feltöltéséhez emellett az EU Szociális Klímaalapjának támogatásai, a karbonadó bevételei, a költségvetés kvótabevételei, és más források is hozzájárulnak.
A zöld munkahelyteremtés a klímaátmenet hatására elvésző fosszilis energia-függő munka helyek kompenzálását célozza. Célja munkahelyek teremtése olyan „klímabiztos” ágazatokban, mint a zöld gazdaság, egészségipar, digitalizáció, biotechnológia, stb. Ezen belül a megújuló energiahasználat, az épületfelújítások, a fenntartható erdő-, víz-, és mezőgazdálkodás megkülönböztetett figyelmet kap. A program finanszírozására nem csupán az Igazságos Zöld Fordulat Alap és az EU ERFA, ESZA, Helyreállítási Alap és más támogatásai állnak rendelkezésre, de a költségvetés gazdaságfejlesztési kiadásai is, amelyek kedvezményezettjei jelenleg döntően a fosszilis ágazatokban tevékenykedő multinacionális nagyvállalatok.
Végezetül a zöld demokrácia program célja, hogy ne csupán pénzügyi, jövedelmi szempontból kompenzálja az eltérő esélyekből és adottságokból fakadó társadalmi különbségeket, hanem a döntéshozatalhoz való hozzáférésben, érdekérvényesítésben tapasztalható deficitek csökkentése is kísérje. Ennek eszközei a civil szervezeteket célzó restriktív szabályok felszámolása,támogatásuk és jogköreik bővítése, a részvételi folyamatok erősítése országos és helyi szinten, az átláthatóság és adatnyilvánosság javítása, a Nemzeti Állampolgári Klímatanács felállítása, és a Jövő Nemzedékek Ombudsmanja önállóságának és jogköreinek helyreállítása. Elengedhetetlen a hatóságok és intézmények megerősítése és mindenekelőtt egy erős, átfogó hatáskörű, komplex, a környezet- természet- és vízügyet, klímacselekvést, energetikát és közlekedéspolitikát magába foglaló fenntarthatósági minisztérium felállítása. Végezetül a Klímabiztonsági program a klímaváltozásnak különösen kitett területek (pl. Homokhátság) és társadalmi csoportok (pl.
klímagettók, vezetékes vízellátásból kimaradó településrészek, hőhullámoknak különösen kitett idősek) esetében a korábbi Országos Környezeti Kármentesítési Programhoz hasonlóan az érintett állampolgárok klímaváltozással összefüggő biztonsági kockázatainak célzott beavatkozásokkal való csökkenése.
A tanulmány a FEPS, az SZDI és az MMAA együttműködése révén jött létre, vezető kutató: Jávor Benedek, szerzők: Jávor Benedek, Eörsi Nóra, Merker Iván, Szakál Péter.
A közvéleménykutatást a Publicus Intézet végezte 2021. júniusában 1000 fős, reprezentatív mintán.
A tanulmányt bemutató esemény linkje itt érhető el.
A teljes tanulmány letölthető a innen, vagy a képre kattintva.
