Alapítványunk, a Megújuló Magyarországért Alapítvány (MMAA) mindig fontosnak tartotta a magyarországi idős, nyugdíjas emberek problémáit. Éppen ezért az MMAA egyik kiemelt témája a gondoskodás, amely természetesen magában foglalja az idősekről aló gondoskodást, az idősellátás-idősgondozás kérdéskörét éppúgy, mint az időskori életminőség általános biztosításának feladatának figyelemmel kísérését.
A Friedrich Ebert Alapítvánnyal együttműködve 2019-ben megjelentettük a „Mit tehetnek a települési önkormányzatok az idősekét?” című kiadványunkat (letölthető itt, sajtóbeszámoló pedig itt található), amely megjelenését követően a témáról konferenciát szerveztünk Budapesten, Miskolcon és Pécsett, valamint kerekasztal beszélgetést Budakeszin.
A fenti előzmények után örömmel fogadtuk a Nyugdíjasok Országos Képviseletének meghívását Zamárdiban tartott ülésükre.
Az ülésen Büttl Ferenc, az MMAA elnöke tartott előadást „Gondoskodási válság és időspolitika” címmel. Az előadásban szó esett a hazai idős korú népesség egészségi állapotáról és a gondoskodási szükségletekről. Az időskorú népesség 65 éves korban átlagosan várható további életéveinek száma 18,5 életév a nők, míg 14,6 év a férfiak esetében ami a harmadik legrosszabb az Európai Unióban. A várhatóan egészségben eltöltött további életévek átlagos száma pedig ennek a 40%-a, azaz 7,4 év a nőknél, míg 47%, azaz 6,86 év a férfiaknál. A magyar időskorú népesség fele küzd 65 éves kor felett egynél több krónikus betegséggel, 39%-a pedig arról számol be hogy egészségi állapota által korlátozott mindennapi tevékenységeiben.
Elhangzott, hogy a kormány nem gondoskodik a gondozási szükségletek kielégítéséről: nagy és tartós hiány van a bentlakásos idősotthoni férőhelyek, a házi gondozás-segítségnyújtás és az egészségügyi tartós ápolást biztosító kapacitások tekintetben egyaránt. A magyar állam kivonulása, illetve csökkentett üzemmódú jelenléte az idősgondozásban a családok, azon belül is a nők vállaira rak súlyos terheket. A családok terheit súlyosbítja a gondozói/ápolói migráció, ami miatt a formális/informális piaci gondozási szolgáltatások is alulkínálatosak. A gondozási migrációban Magyarország nettó kibocsátó: többen mennek munkát vállalni az adott területen Németországban, Ausztriában, az Egyesült Királyságban, stb. Magyarországról, mint ahány gondozó munkát vállalni érkezik Romániából, Ukrajnából, stb. Magyarországra. Az idősek problémáinak bemutatása a nyugdíjrendszert jelenleg feszítő problémák bemutatásával zárult (régóta változatlan öregségi nyugdíjminimum, hatszázezer nyugdíjas él havi százezer forintnál kisebb nyugdíjból, csökkenő átlagnyugdíj/nettó átlagbér ráta, magas élelmiszerinfláció). A helyzet részletes feltérképezése után az előadás kitért a rövid távon lehetséges beavatkozásokra, szakpolitikai javaslatokra, majd az elöregedő társadalom, az idősorú népesség egyre magasabb aránya miatt elkerülhetetlen hosszú távú változtatások szükségességét hangsúlyozta. A demográfiai változások kapcsán feltétlenül szükséges a jövőbeni magyarországi időskorú népesség egészségi állapotának javítása, a jelenleg középkorú népesség életmódjának, életfeltételeinek, környezeti és munkaterhelésének, életminőségének javítása által. Elengedhetetlen a munka és a munkaidő átfogalmazása, átalakítása, amely az előzőekben megfogalmazottakkal együtt lehetővé teszi az aktív és egészsége időskor megélését, csökkenti a jövőbeni gondozási szükségleteket, időskori egészségügyi szükségleteket és lehetővé teszi az időskori gazdasági-politikai aktivitást.
Az előadást követően tartalmas beszélgetés zajlott az előadó által felvetett problémákról, kérdésekről. A jelen lévők egyetértettek abban, hogy a jelenlegi rendszer nem fenntartható, mind a gondozási szükségletek kezelése, mind a nyugdíjrendszer esetében sürgős beavatkozásokra van szükség.
Köszönjük a meghívást, eredményes munkát kívánunk a NYOK-nak!
A 2021 Zamárdi NYOK ülés programja letölthető innen.
