Gébert Juditot, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusát kérdeztük alapjövedelem témában. Az alapjövedelem definíció szerint olyan, a politikai közösség által rendszeresen fizetett jövedelem, amelyre a politikai közösség minden tagja feltétel nélkül jogosult és amelynek összege elég az alapvető szükségletek kielégítésére. Az alapjövedelem az igazságosság fogalmából nyeri filozófiai megalapozottságát: erőforrásaink végesek, ráadásul egyenlőtlenül vannak elosztva, ezért azoknak, akiknél több erőforrás összpontosul, felelősséget kell vállalniuk a közösség szerencsétlenebb tagjaiért is.
Pénzbeniség mellett felmerülhet a feltétel nélküli szolgáltatások lehetősége is, mint a közmű, egészségügyi szolgáltatások stb. Többen úgy gondolják azonban, hogy a közvetlen pénzügyi transzfer a leghatékonyabb segítség.
Finn és egyéb kísérletek eredményei bizalomra adnak okot, az adatok azt mutatják, hogy ezek a programok összességében pozitív irányban befolyásolták a résztvevők életminőségét, nem volt negatív hatása a munkára való hajlandóság szempontjából sem.
Gébert Judit szerint a válság felerősítette azokat a témákat, azokat a hangokat, amelyek nagyon szorosan kapcsolódnak az alapjövedelem témájához. Az alapjövedelem azonban kapcsolódik a robotizáció és a klímaválság kérdéséhez is: bizonyos munkahelyek megszűnésével az alapjövedelem hatékony eszköz lehet a munkanélküliség orvoslására, ezzel a megkérdőjelezhetetlen gazdasági növekedést és annak paradigmáját is mérsékelni lehetne, ami az ökológiai válság motorja.
