Klíma Enciklopédia

A szerves hulladék lebontásának természetes folyamata, amely során mikroorganizmusok, gombák és apró élőlények segítségével a konyhai és kerti zöldhulladék tápanyagokban gazdag talajjavító anyaggá, komposzttá alakul.

Természetes és mesterséges vízrendszerek összessége, amelyek célja a víz erőforrásként való fenntartható kezelése, a biodiverzitás védelme és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás segítése.

Társadalmi mozgalom, amely az éghajlatváltozás elleni fellépésre ösztönöz, és a környezetvédelem fontosságát hangsúlyozza.

A jog azon ága, amely az emberi tevékenységek környezetre gyakorolt hatásainak szabályozásával foglalkozik, biztosítva a természet védelmét és az egészséges környezethez való jogot.

Az a filozófiai irányzat, amely az ember és a természet közötti kapcsolatot vizsgálja, és azt hangsúlyozza, hogy az embereknek erkölcsi felelősséggel kell viszonyulniuk a környezethez.

Célja a klímaváltozás mérséklése, a kibocsátáscsökkentés és a klímaalkalmazkodás.

Az a szemléletmód, amely szerint a világ, az emberiség vagy a természet jövőjét elkerülhetetlen és drámai katasztrófák fogják meghatározni. Ez a jövőkép gyakran hangsúlyozza azokat a fenyegetéseket, amelyek globális pusztulással járhatnak, például klímaváltozás, környezetszennyezés vagy erőforráshiány.

Olyan közlekedési forma, amelyet sok ember közösen használ, és rendszerint előre meghatározott menetrend szerint működik. Ide tartozik a busz, villamos, metró, vasút, hajó és akár a telekocsi rendszerek is.

Az emberek, áruk és szolgáltatások helyváltoztatását jelenti különböző eszközökkel. Főbb módjai a közúti (autók, buszok), vasúti, légi, vízi közlekedés, valamint az aktív mobilitás, például gyaloglás és kerékpározás.

Nemzetközi megállapodás, amelyet az 1997-es kiotói konferencián fogadtak el. Célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése a globális felmelegedés lassítása érdekében.

A Föld jég- és hóborította területeit jelenti, beleértve a sarki jégtakarókat, gleccsereket, hómezőket, fagyott tavakat, tengeri jeget és a permafrosztot

A középkorban (kb. 950–1250) tapasztalt melegebb éghajlati periódus, amely elsősorban az északi féltekén, különösen Európában és Grönland környékén volt érzékelhető.

Egy anyag mennyiségének aránya egy adott közegben, például egy oldatban vagy a gázkeverékben. A koncentrációt tömeg-, térfogat- vagy anyagmennyiség-alapon adják meg, a légköri gázok koncentrációját általában ppm vagy ppb egységekben adják meg.

Hivatalos deklaráció, amelyet kormányok, önkormányzatok vagy szervezetek tesznek, hogy elismerjék az éghajlatváltozás sürgős és súlyos fenyegetését, amely azonnali cselekvést igényel.

Az éghajlattal foglalkozó tudományág, amely az időjárási jelenségek hosszú távú mintázatait és ezek változásait vizsgálja.

A legutóbbi kis jégkorszak (Little Ice Age) körülbelül 1300 és 1850 között zajlott, és a Föld számos régiójában hűvösebb éghajlati viszonyokat eredményezett

Akik a klímaváltozás okozta környezeti változások miatt kénytelenek elhagyni otthonukat.

Olyan gazdasági modell, amelynek célja az erőforrások fenntartható felhasználása az anyagok és termékek életciklusának meghosszabbításával. Ez a megközelítés minimalizálja a hulladék keletkezését, mivel az erőforrásokat újra és újra hasznosítják, fenntartva az anyagok körforgását

A Föld éghajlati rendszerének gyors és drámai változása, amelyet az emberi tevékenység okoz, és amely súlyos környezeti, társadalmi és gazdasági következményekkel jár.

Olyan emberek, csoportok és szervezetek, akik aktívan küzdenek a klímaváltozás mérsékléséért, a környezet védelméért és a fenntarthatóság előmozdításáért.

a klímaszkepticizmus kételyeket fogalmaz meg a klímaváltozással kapcsolatos tudományos konszenzussal szemben.

A klímaváltozás tagadás az a jelenség, amikor valaki elutasítja vagy kétségbe vonja az éghajlatváltozás tényét, annak emberi eredetét, vagy annak súlyos következményeit.