Habár az előzőekben bemutatott városok között komoly különbségek mutatkoznak lakásállomány és a rövidtávú lakáskiadás piacának nagysága tekintetében is, néhány általánosabb érvényű megállapítást azonban így is tehetünk, amely megállapítások egy jövendőbeli budapesti rövidtávú lakáskiadással kapcsolatos stratégia tervezésénél is hasznosak lehetnek.
- A bemutatott szabályozások legtöbbször a kiadható éjszakák számát korlátozzák egész ingatlan esetén. Ezzel többek között azt kívánják elérni, hogy azok, akik rendszeresen, üzleti tevékenységként foglalkoznak szállásadással (akár több ingatlannal is), azok eszerint is legyenek regisztrálva, a megfelelő adóterhek vállalása mellett.
- Szoba vagy lakrész kiadásának időintervalluma a vizsgált városokban nem szabályozott.
- A bemutatott városok többségénél létrejött valamifajta együttműködés az AirBnb és a városvezetés között, ami segítséget nyújt a szabályozás betartatásában.
- Ugyanakkor az is látszik, hogy a városvezetés/adóhatóság feladata ezek kikényszerítése, mivel a rövidtávú lakáskiadásban érintett portálok részéről ez az együttműködés több esetben inkább csak a kommunikáció szintjén érvényesül.
- Rendkívül fontos, hogy részletes és naprakész adatokkal rendelkezzen a döntéshozás a rövidtávú lakáskiadásról, mivel csak így tárhatók fel azok a folyamatok és állapotok, amikre a szabályozásnak reagálnia kell. Arra következtetünk, hogy civil kezdeményezésekkel való együttműködés (lásd Inside AirBnb) előremutató lehet egy hatékony budapesti szabályozás kidolgozása során.
Írja Gosztonyi Ákos és Tóth Kinga alapítványunk felkérésére készült Rövidtávú szálláshely-szolgáltatások szabályozásainak áttekintése – 6 európai nagyváros példája című dlgozatukban.
A teljes tanulmány letölthető innen.
