A Megújuló Magyarországért Alapítvány (MMAA) kutatási ösztöndíjat hirdet. Párhuzamosan öt kutatási témára lehet pályázni. Az egyes témákban egy ösztöndíjast fogunk kiválasztani, hat hónapig tartó kutatási programra. Az ösztöndíj nettó 100 ezer forint havonta.

Jelentkezési határidő november 20. 18:00 óra. 

1.

Ifjúság és politika. A fiatalok politikai részvétele, ifjúsági mozgalmak, ifjúságpolitika, demokratikus innovációk. 
Új ifjúsági mozgalmak célkitűzései és eredményei.

• Milyen új eszközei vannak a fiatalok bevonásának? 
• Miként változtatja meg a digitalizáció a fiatalok politikai részvételi lehetőségeit, hogyan képesek élni a fiatalok az új lehetőségekkel? 
• Milyen ifjúságpolitikai lépések történtek hazánkban és az Európai Unióban a fiatalok társadalmi, politikai döntéshozatalba történő bevonása érdekében és milyen eredményt értek el a fiatalok körében?

Az ösztöndíjas mentora

Oross Dániel lesz.

Oross Dániel, PhD politológus, diplomát az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetében 2009-ben, doktori fokozatot a Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett 2015 -ben.  A HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóintézet Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Oktatási tapasztalatot a Bibó István Szakkollégium Politikatudományi Műhelyének nevelőtanáraként majd oktatójaként, valamint a Hartwick College (Oneonta, NY, USA), Fulbright ösztöndíjas oktatójaként szerzett. Demokratikus innovációk és a magyar pártok című könyve elnyerte a Magyar Politikatudományi Társaság 2023. évi kimagasló politikatudományi publikációjáért adományozott Kolnai Aurél díját. Kutatási területe: demokratikus innovációk, a fiatalok választási és szavazói magatartása, politikai részvétel, politikai szocializáció.

2.

A fenntarthatóság, környezetvédelem, klíma- és energiapolitika, a jövő nemzedékek érdekvédelme; a városok és az Európai Unió kapcsolata

• Magyar és uniós energiapolitika. Merre tart a magyar energiapolitika? A politikai szlogeneken túl, milyen tényleges átalakulások tapasztalhatók hazánkban? Hogyan teljesít az EU energiapolitikája? Hogyan lehetne kiszélesíteni az energiáról folyó európai diskurzust, hogy az a fenntarthatóság, a szociális igazságosság, az energiabiztonság és a demokrácia szempontjait is magába foglalja? Milyen újítások segíthetnek hozzá egy igazságos zöld átállás mielőbbi megvalósításához? 
• Magyar és uniós környezet- és klímapolitika. Környezetbiztonság és környezeti felelősség: 25 évvel a tiszai ciánszennyezés és 15 évvel a kolontári vörösiszap katasztrófa után hogyan lehetne érvényesíteni a szennyező fizet elvet? Milyen lépések vezethetnek el a biodiverzitás csökkenésének megállításához? 
• A jövő nemzedékek érdekvédelme. Lehetnek-e a jogai a jövő nemzedékeknek? Hogyan lehet ezeket képviselni a demokratikus döntéshozatali rendszerben? Milyen nemzetközi tapasztalatok vannak? Az Európai Bizottság új, nemzedékek közti igazságosságért is felelős biztosától mit várhatunk? Hogyan lehet képes érvényesíteni ezeket az érdekeket?
• A városok szerepe az Európai Unión belül. Hogyan erősíthetnék meg érdekvédelmüket? Milyen kockázatok és veszélyek tapasztalhatók és ezeket hogyan válhatnak képessé kivédeni?

A kérdések és a megjelölt területek csak tájékoztató jellegűek, bármilyen, a fenti témakörökhöz kötődő, kreatív, innovatív javaslattal lehet pályázni.

Az ösztöndíjas mentora

Jávor Benedek lesz.

Jávor Benedek, biológus, ökológus, zöld politikus. 1997-ben az ELTE TTK biológus szakán diplomázott ökológia szakirányon, ugyanott 2007-ben Ph.D. fokozatott szerzett zoológia, hidrobiológia és zootaxonómia szakirányon. 1998-2014 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán a Környezetjogi Tanszék oktatója, tanársegédi, adjunktusi, majd docensi fokozatban. Ökológiai és környezetvédelmi alapismeretek mellett környezeti etikát és filozófiát, az egyházak és az ökológia kapcsolatát tanítja és kutatja, továbbá a civil szervezetek és a részvételi demokrácia szerepét a környezetvédelemben, valamint európai környezetpolitikát.  2000-ben a Védegylet egyik alapítója, 2005-től a szervezet szóvivője és egyik vezetője. A Védegyleten belül a vízgazdálkodási, az erdővédelmi valamint a természetvédelmi programok vezetője, emellett a szervezet politikai kapcsolattartója, a jövő nemzedékek ombudsmanja javaslat hazai és európai képviselője, a Jövő Nemzedékek Képviselete (JŐNEK) program titkára. 2009-ben a Lehet Más a Politika párt egyik alapítója, elnökségi tagja, a párt 2010-es országgyűlési és önkormányzati programjának felelőse. 2010-ben budapesti listáról országgyűlési mandátumot szerez, a parlament Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke 2010-2013 között. Ugyanezen év őszén az LMP főpolgármester jelöltje. 2013-ban a Párbeszéd alapítója, 2014-2019 között az Együtt-Párbeszéd színeiben az Európai Parlament tagja a zöld frakcióban, a Környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági bizottság első alelnöke, az ipari, energia és technológiai valamint a költségvetési ellenőrző bizottságainak tagja. 2019-ben elnyerte a Parliamentary Magazine az Év EP-képviselője díját környezetvédelem kategóriában, valamint az Európai Adófizetők Szövetségének a 2014-2019-es ciklus legjobb EP-képviselője díját ugyancsak környezetvédelmi területen. 2020-tól Budapest Főváros Brüsszeli Képviseletének vezetője. 2022-től emellett a Green European Foundation elnökségi tagja. 

3.

Oktatási egyenlőtlenségek, oktatáspolitikák, szegregáció, integráció, inklúzió

• Iskola és társadalmi struktúra. Az oktatási rendszerek elemzése a társadalmi struktúra legalapvetőbb jellemzőit — a társadalmi egyenlőtlenségek rendszerét és ezek változását — tárja fel. Az osztály vagy réteg fogalma írja le jobban a társadalmi szerkezetet? Mi a kulturális tőke szerepe az egyenlőtlenségek újratermelésében és a társadalmi mobilitásban? Esetleg felváltotta a hagyományos társadalmi hierarchiát a különböző csoportidentitásokon alapuló társadalmi tagozódás? Mi a prekariátus, és kikből áll?
• Empirikus oktatásszociológia. A magyar iskolarendszer vizsgálata egyenlőség szempontjából. Milyen mobilitási csatornákat kínál, és melyeket zárja el a hazai oktatáspolitika? Mi a szegregáció, és kiket szegregálnak? Mi az egyházi iskolák szerepe? Milyen ismereteken, adatokon, tudáson alapul, és miket zár ki az oktatásirányítás?
• Közpolitika-elemzés. Milyen esélyegyenlőségi politikák léteznek? Mi az EU szerepe az alapvetően tagállami hatáskörben maradt közoktatásban? Mit tesz a KLIK, mit tesznek a tankerületek? Milyen helyi jó gyakorlatok léteznek akár az iskolákban, akár az — önkormányzati fenntartásban maradt — óvodákban az egyenlőtlenségek csökkentésére, a szegregáció felszámolására, az inklúzió pedagógiai gyakorlatának érvényesítésére? Mi az óvoda-iskola átmenet jelentősége?

Az önkormányzatok klímavédelmi politikája

• Klímastratégiák. Hogyan lesz “kötelező körből” valódi klímastratégia? Mik azok a területek, ahol tényleges beavatkozási lehetőség nyílik? Milyen stratégiák alapozzák meg a sikeres helyi klímapolitikákat, és milyen jogi, politikai akadályok adódnak? Hazai és nemzetközi példák alapján.
• Zöld városfejlesztés. Mitől “zöld” egy önkormányzat minden szakpolitikája, politikájának egésze? Mi a környezeti nevelés szerepe? Hogyan születnek a zöld beavatkozások, beruházások? Hogyan lehet befolyásolni a beépítettségi mutatót? Milyen hulladékcsökkentési programot lehet végrehajtani?
• Energiaszegénység. Milyen az a helyi zöldpolitika, ami egyszerre felel meg a társadalmi igazságosság és a fenntarthatóság elvének? Klímavédelem vagy klímaadaptáció? Épületszigetelés, ablak- vagy kazáncsere? Az uniós források felhasználása?

Az ösztöndíjas mentora

Erőss Gábor lesz.

Dr. Erőss Gábor szociológus, az ELTE-n és a párizsi Ecole des hautes études en sciences sociales-on szerzett doktori fokozatot 2003-ban, azóta a Szociológiai Intézet (korábban MTA, jelenleg HUN-REN TK) kutatója, jelenleg tudományos főmunkatársa. Posztdoktori ösztöndíjjal a berlini Freie Universiäten és Humboldt Egyetemen, illetve a University of Pennsylvania-n is kutatott, tanult. Számos publikációja jelent meg magyarul, angolul, franciául, németül (de még török nyelven is), több könyvet is írt (társszerzőként vagy önállóan), ezek közé tartozik az ‘Iskolarend. Kiváltság és különbségtétel a közoktatásban’, a ‘Túl a szegregáción. Kategóriák burjánzása a közoktatásban’, a ‘Tudás és politika. A közpolitika-alkotás gyakorlata’, illetve ‘A történelmi filmek szociológiája’.

Egyetemi oktatóként többek között az ELTE-n, a Károli Gáspár Református Egyetemen, az Iparművészeti Főiskolán, valamint vendégoktatóként az Université Paris-Est Créteil egyetemen tanított.

A 2019-2024-es ciklusban Józsefváros — oktatásért, közművelődésért, nemzetiségekért, valamint környezet- és klímavédelemért felelős — alpolgármestere.

https://szociologia.tk.hu/kutatok/e

4. 

Hogyan nézhet ki a jövő és társadalmi-gazdasági működésünk egy olyan világban, amelyben meghaladjuk a gazdasági növekedés körül kialakult fetisizmust és feloldjuk azokat az intézményi kényszereket, amelyek a növekedés nélkül társadalmi összeomláshoz, növekedéssel viszont ökológiai összeomláshoz vezetnek? 

• a fenti téma filozófiai és etikai kérdései
• makroszintű elemzések
• a helyi megvalósítás lehetőségei és korlátai
• a téma vizsgálata az egyén, a gazdasági szereplők, a politikai szereplők, vagy az össztársadalom szintjén.

Az ösztöndíjas mentora

Köves Alexandra lesz.

Dr. Köves Alexandra ökológiai közgazdász, a Corvinus Egyetem habilitált docense, az Ökológiai Közgazdaságtan Kutatóközpont vezetője, az Európai Ökológiai Közgazdaságtani Társaság alelnöke, a Magyar Tudományos Akadémia Körforgásos Gazdaság Osztályközi Állandó Bizottságának és a Fenntarthatósági Menedzsment Albizottság tagja. 1999-ben szerzett mesterdiplomát az edinburgh-i Heriot-Watt Egyetemen. Másoddiplomáját nemzetközi kapcsolatokból a Bécsi Diplomáciai Akadémián kapta. PhD fokozatát 2015-ben szerezte a Budapesti Corvinus Egyetemen. Az ökológiai közgazdaságtanhoz, a nemnövekedéshez és a döntéstudományokhoz kapcsolódó tárgyakban oktat és kutat, egy fenntarthatóbb és igazságosabb gazdaság kialakításának lehetőségeit keresve. Kutatási területét igyekszik szélesebb közönség elé tárni. „Zöld egyenlőség” címmel magyar podcast sorozatot vezet immár több mint 160 epizóddal, valamint az Economics for Rebels angol nyelvű podcast alapítója és házigazdája.

5.

Empirikus kutatási projektek a klímaváltozás politikai gazdaságtanáról, a gazdaságpolitika, társadalmi igazságosság, és a politika interakciója: 

• Globális klímaigazságosság: A környezeti lábnyom egyenlőtlen eloszlásának politikai vonatkozásai, a karbonadósság fogalma és a globális gazdasági függőségi struktúrák hatása a környezetre. 
• Zöld növekedés: Segíthet-e a zöld iparpolitika (pl. Green New Deal) a feltörekvő gazdaságoknak abban, hogy egy magas technológiai színvonalú, fenntartható jövőbe lépjenek? Képesek-e a piacok elválasztani a jövedelemnövekedést az anyagi és energetikai igénybevételtől? 
• Nemnövekedés: Ha a végtelen növekedés egy véges környezetben önellentmondás, hogyan kellene felépíteni a gazdasági fejlődést? Működhet-e a növekedés nélküli gazdaság, vagy akadályozná a szegénységcsökkentést és autokráciához vezetne? 
• Populizmus és klímaváltozás Európában: Milyen politikai következményekkel járnak a klímaintézkedések? Aláássa-e a zöld iparra való áttérés a demokratikus stabilitást és kiválthat-e populista ellenreakciót, mint a francia sárgamellényesek esetében? Megakadályozhatja-e a klímaváltozás által kiváltott populizmust egy igazságos átmenet? 

Az ösztöndíjas mentora

Scheiring Gábor lesz.

Scheiring Gábor a Georgetown University Qatar összehasonlító politikatudományok professzora. Korábban vendégkutatóként dolgozott a Harvard Egyetem Európai Tanulmányok Központjában, valamint posztdoktori kutatóként a Cambridge-i Egyetemen és a Bocconi Egyetemen. Kutatása a kortárs gazdasági átalakulások politikai gazdaságtanát és megélt tapasztalatait vizsgálja kvantitatív, kvalitatív és összehasonlító módszerekkel. Kiemelten foglalkozik azzal, hogy a gazdasági sokkok miként okoznak létbizonytalanságot, mentális és fizikai szenvedést, és hogy ezek a folyamatok hogyan hatnak a demokratikus stabilitásra. Könyve, az Egy Demokrácia Halála (Napvilág, 2019 – Palgrave, 2020), amely elnyerte a BASEES 2021 Könyvdíját, azt mutatja be, hogy hogyan járul hozzá a munkásosztály leszakadása és a gazdasági elit kooptálása az illiberalizmus erősödéséhez Magyarországon. Kutatásai olyan vezető folyóiratokban jelentek meg, mint a British Journal of Political Science, a Socio-Economic Review, a Theory and Society, a Lancet Global Health, az Annual Review of Sociology, és a Cambridge Journal of Economics. Magyar parlamenti képviselőként (2010–2014) a társadalmi igazságosságon alapuló zöld fordulaton dolgozott.

Pályázati feltételek

Egy pályázó csak egy témában jelentkezhet. 

Magyar anyanyelvű egyetemi hallgatók vagy friss diplomások jelentkezhetnek, korhatár: 18 és 26 év között.

Az ösztöndíjast a mentor és az MMAA munkatársai fogják kiválasztani. A legjobb pályázókat online meghallgatásra fogjuk hívni.

A pályázat eredményéről december 1-ig értesítést küldünk.

A szerződés megkötése előtt az MMAA ellenőrzi a pályázatban megjelölt dokumentumokat (érettségi bizonyítvány, stb.). Amennyiben a dokumentumok formailag nem megfelelőek vagy nem léteznek, a  pályázóval nem kötünk szerződést, és automatikusan a kiválasztási sorrendben következő pályázót részesítjük előnyben.