Alapítványunk támogatta az Átalakulás Intézet Lakhatást mindenkinek! című vitaestjét, melyre 2017. február 28-án került sor a Politikatörténeti Intézetben. Az eseményt nagy érdeklődés övezte, hozzávetőleg 100 fő jelent meg a helyszínen.
A vitaesten az Átalakulás Intézet itt mutatta be először Lakhatáshoz való jogot! című vitaanyagát, melyet szerzője, Misetics Bálint ismertetett. /A vitaanyag itt letölthető./
Az ezt követő kerekasztal-beszélgetésben részt vett Szabó Rebeka, Zugló alpolgármestere (Párbeszéd), Nagy Sándor, Szeged alpolgármestere (Együtt), Lakner Zoltán politológus, Misetics Bálint szociálpolitikus, Somogyi Eszterszociológus (Városkutatás Kft.), valamint Borsos Gábor, az Átalakulás Intézet elnöke.
A vitaesten Borsos Gábor, az Átalakulás Intézet elnöke köszöntötte az egybegyűlteket és röviden bemutatta az Átalakulás Intézet majd ismertette a szervezet idei terveit, melyek között szerepel egy tavaszi alapjövedelem vitaest és egy tudástársadalom konferencia is.
LAKÁSPOLITIKAI VITAIRAT- MISETICS BÁLINT PREZENTÁCIÓJA
A vitairatot a szerző, Misetics Bálint mutatta be. Elmondta, az EU-ban itthon nőttek a leginkább a jövedelem-egyenlőtlenségek az elmúlt 5 évben. Sőt, a visegrádi országok közül a lakhatási viszonyok itthon a legrosszabbak, itthon a legnagyobb mértékű a rossz állagú lakásállomány. Az elmúlt évtizedek lakáspolitikája jelentős szerepet játszott az egyenlőtlenségek újratermelésében. A 90-es évek lakásprivatizációja, a gázár-támogatás, a rezsicsökkentés, a „devizahitelmentő-csomag” részeként a végtörlesztés, a CSOK új lakásépítési támogatás mind a magasabb jövedelműeknek, vagyonosabbaknak kedvez. A lakhatási szegénység nem pénz, hanem politikai szándék kérdése, mert a lakásügyre fordított közpénzek átcsoportosításával jelentős mértékben csökkenthető lehetett volna.
A vitairatban 5 részletesen bemutatott javaslatot fogalmaztak meg a szerzők:
- lakhatáshoz való jog elhelyezés nélküli kilakoltatások tilalma,
- országos lakásfenntartási támogatás bevezetése,
- országos adósságkezelési támogatás,
- szociális bérlakásfejlesztés,
- hajléktalanok elhelyezésének új alapokra helyezése.
Misetics elmondta, a javaslatok megvalósítása helyi szinten Zuglóban már folyamatban van.
KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS
Az ezt követő kerekasztal beszélgetésen részt vett Szabó Rebeka Zugló alpolgármestere, Nagy Sándor Szeged alpolgármestere, Somogyi Eszter, szociológus, valamint Lakner Zoltán politológus. Moderátorunk Bombera Krisztinavolt.
A vita során számos érzékeny kérdésről beszélgettek a meghívottak. Szó esett arról is, hogy az igazságosabb lakhatási rendszer kialakítását hátráltathatja a félelem a mindig kedvezményezett (felső) középosztály lázadásától, a kielégíthetetlen igényektől. Hiába hiányzik a kormányzati szándék a lakhatási szegénység megoldására, nem szabad önkormányzati szinten áthárítani a felelősséget a kormányra, mert még ha szűk is, de van mozgástér a cselekvésre, amire jó példák Zugló és Szeged. Szabó Rebeka elmondta, hogy Zuglóban törékeny politikai többségi támogatást kell rendszeresen elérni a progresszív intézkedések érdekében. A lakhatási válság már nemcsak a szegényeket érinti, egyre inkább eléri középosztálybelieket is. Nagy Sándor ismertette, a 4 ezer szegedi önkormányzati bérlakásból kb. 3 ezer szociális jellegű, amelyeket folyamatosan újítanak fel, ezáltal akár tízszeres bérlakásigény keletkezik. Miközben kiderült, elmúlt évtizedben közel 2 ezer bérlakást is értékesítettek. Izgalmas vita kerekedett a lakhatási jog alaptörvénybe rögzítéséről. Világossá vált, hogy ez egy szerény biztonsági minimumszintet jelentene, ami az elhelyezés nélküli kilakoltatásokat akadályozná meg. Az esemény jelentőségét tovább növelte a vitaest időpontja is, hiszen a rákövetkező naptól szűnt meg a kilakoltatási moratórium. Szabó Rebeka a Párbeszéd politikusaként hangsúlyozta, pártja támogatja a lakhatáshoz való jogot, de a megelőzésre kell nagy hangsúlyt fektetni, megelőzendő a „lejtőre” kerülést, a családok eladósódását.
Előkerült a lakásbérlet és a tulajdonhoz való ragaszkodás hagyományának egymáshoz való viszonya és ennek változása is. Erről a beszélgető felek megállapították, hogy a kormány egyértelműen a lakástulajdont preferálja a bérlettel szemben, ami szintén gondot jelent a lakhatási probléma kezelésében. Miközben a lakhatás is a szociálpolitika része, a 90-es évek lakásprivatizációja révén kikerült az állami szociálpolitika fókuszából, és önkormányzatokra tolta a probléma kezelésének felelősségét, csekély eszközöket biztosítva számukra. Lakner Zoltán frappáns megállapítása a „dezertáló állam” volt erre a folyamatra.
A kerekasztal-beszélgetés végén a hallgatóság is kérdéseket tett fel előadóinknak, értékes javaslatok is elhangzottak.
A rendezvényen készült képeket itt láthatjátok.
További információ, sajtómegjelenések itt.
