Az Európa Unió három indikátort használ a szegénység mérésére, ebből kettőt mutatunk be ezen a héten.
Az anyagi nélkülözést mutatja az alábbi ábra a 16 év alattiak körében. Minél kékebb egy ország, annál kevésbé jellemző a nélkülözés és minél pirosabb, annál nagyobb a nélkülöző gyerekek aránya.
Az alábbi ábrán ugyanezek az adatok szerepelnek. Magyarországon az EU átlagánál nagyobb a nélkülözési ráta, de még nálunk is nagyobb Spanyolországban, Görögországban, Romániában és Bulgáriában.
A nélkülözés egyébként erősen függ a szülők iskolázottságával minden országban.
Az EUROSTAT a nélkülözést így értelmezi: „a gyermekspecifikus deprivációs ráta a 16 év alatti gyermekek azon százalékos aránya, akik az alábbi 17 dologból legalább háromnak a hiányától szenvednek. Csak azok a gyermekek számítanak nélkülözőnek, akiknek valamely tétel megfizethetősége miatt (és nem saját elhatározásukból vagy más okból) hiányzik.”
- Gyermek: Néhány új ruha
- Gyermek: Két pár cipő
- Gyermek: Napi friss gyümölcs és zöldség
- Gyermek: Hús, csirke, hal naponta
- Gyermek: Megfelelő könyvek
- Gyermek: Szabadtéri szabadidős felszerelés
- Gyermek: Beltéri játékok
- Gyermek: Szabadidős tevékenységek
- Gyermek: Ünnepek
- Gyermek: Barátok meghívása
- Gyermek: Iskolai kirándulások
- Gyermek: Háztartás: Háztartás: Felnőttek a háztartásban: Internet
- Háztartás: Megfelelően meleg otthon
- Háztartás: Autó
Egy másik mutató a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatát mutatja. A teljes népességben és a 16 évnél fiatalabbak körében mutatjuk ezt az indikátort:
Magyarország itt is a középmezőnyben van. Egyes országokban a gyermekeknél magasabb ez az arány, mint a teljes népesség körében (pl. Spanyolország, Románia, Bulgária).
Magyarországon és Romániában csökken a szegénységi kockázat a gyermekek körében.