Klímaváltozás-tagadás
A klímaváltozás tagadás az a jelenség, amikor valaki elutasítja vagy kétségbe vonja az éghajlatváltozás tényét, annak emberi eredetét, vagy annak súlyos következményeit.
A klímaváltozás tagadás az a jelenség, amikor valaki elutasítja vagy kétségbe vonja az éghajlatváltozás tényét, annak emberi eredetét, vagy annak súlyos következményeit.
Célja a klímaváltozás mérséklése, a kibocsátáscsökkentés és a klímaalkalmazkodás.
Olyan emberek, csoportok és szervezetek, akik aktívan küzdenek a klímaváltozás mérsékléséért, a környezet védelméért és a fenntarthatóság előmozdításáért.
Hivatalos deklaráció, amelyet kormányok, önkormányzatok vagy szervezetek tesznek, hogy elismerjék az éghajlatváltozás sürgős és súlyos fenyegetését, amely azonnali cselekvést igényel.
A szerves hulladék lebontásának természetes folyamata, amely során mikroorganizmusok, gombák és apró élőlények segítségével a konyhai és kerti zöldhulladék tápanyagokban gazdag talajjavító anyaggá, komposzttá alakul.
Egy anyag mennyiségének aránya egy adott közegben, például egy oldatban vagy a gázkeverékben. A koncentrációt tömeg-, térfogat- vagy anyagmennyiség-alapon adják meg, a légköri gázok koncentrációját általában ppm vagy ppb egységekben adják meg.
A világ legösszetettebb és leggazdagabb élőhelyei közé tartoznak, a trópusi tengerek sekély, meleg vizeiben találhatók
Olyan gazdasági modell, amelynek célja az erőforrások fenntartható felhasználása az anyagok és termékek életciklusának meghosszabbításával. Ez a megközelítés minimalizálja a hulladék keletkezését, mivel az erőforrásokat újra és újra hasznosítják, fenntartva az anyagok körforgását
Az a filozófiai irányzat, amely az ember és a természet közötti kapcsolatot vizsgálja, és azt hangsúlyozza, hogy az embereknek erkölcsi felelősséggel kell viszonyulniuk a környezethez.
A jog azon ága, amely az emberi tevékenységek környezetre gyakorolt hatásainak szabályozásával foglalkozik, biztosítva a természet védelmét és az egészséges környezethez való jogot.
A középkorban (kb. 950–1250) tapasztalt melegebb éghajlati periódus, amely elsősorban az északi féltekén, különösen Európában és Grönland környékén volt érzékelhető.
Az emberek, áruk és szolgáltatások helyváltoztatását jelenti különböző eszközökkel. Főbb módjai a közúti (autók, buszok), vasúti, légi, vízi közlekedés, valamint az aktív mobilitás, például gyaloglás és kerékpározás.
Olyan közlekedési forma, amelyet sok ember közösen használ, és rendszerint előre meghatározott menetrend szerint működik. Ide tartozik a busz, villamos, metró, vasút, hajó és akár a telekocsi rendszerek is.
A Föld jég- és hóborította területeit jelenti, beleértve a sarki jégtakarókat, gleccsereket, hómezőket, fagyott tavakat, tengeri jeget és a permafrosztot
A Föld légkörének rétegekre tagolódását jelenti, amelyeket eltérő hőmérsékleti, nyomás- és sűrűségviszonyok jellemeznek.
Azt az átlagos időt jelenti, ameddig egy adott gáz molekulái a Föld légkörében maradnak, mielőtt természetes folyamatok eltávolítják őket
Azt mutatja, hogy milyen mértékben tartalmaz a levegő egészségre káros anyagokat
A Föld külső, szilárd kőzetburka, amely magában foglalja a földkérget és a felső köpeny szilárd részét
a Kárpát-medence kontinentális éghajlatához tartozik, amelyet meleg nyarak, hideg telek és mérsékelt csapadék jellemez. Az éghajlatot azonban az óceáni, mediterrán és kelet-európai szárazföldi hatások egyaránt befolyásolják, ezért időjárása változékony.
Trópusi és szubtrópusi tengerpartokon, folyótorkolatokban és lagúnákban található különleges mocsaras ökoszisztémák, ahol a sós és édesvíz keveredik.
A Párizsi Klímamegállapodás alapvető célkitűzése a globális felmelegedés mértékének az iparosodás előtti szinthez képest legfeljebb 1,5 °C-ra való korlátozására
Fenntartható életmód, amelynek célja, hogy a Föld globális felmelegedését másfél fok alatt tartsuk az iparosodás előtti szinthez képest. Az egyének és a közösségek napi döntéseikben csökkentik a szén-dioxid-kibocsátásukat a klímavédelem érdekében.
A klímaváltozás vonatkozásában azt jelenti, hogy a különböző országoknak eltérő mértékű felelősségük van az éghajlatváltozás kezelése terén, tekintettel történelmi kibocsátásaikra és fejlettségi szintjükre.
Olyan energiaforrások, amelyek természetes módon folyamatosan megújulnak, és gyakorlatilag kimeríthetetlenek