Felhőképződés
A légkörben lévő vízgőz kicsapódik apró vízcseppekké vagy jégkristályokká, és felhőket hoz létre.
A légkörben lévő vízgőz kicsapódik apró vízcseppekké vagy jégkristályokká, és felhőket hoz létre.
Az év azon időszaka, amikor a növények aktívan növekednek, fotoszintetizálnak, és biológiai tevékenységet végeznek.
Meteorológiai szempontból olyan éjszakát jelent, amikor a legalacsonyabb hőmérséklet nem csökken 20 °C alá. Ezek az éjszakák jellemzően a trópusi és szubtrópusi éghajlatú területeken fordulnak elő, de a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak a mérsékelt övezetben is.
Prérik, sztyeppék, pampák. Olyan természetes élőhelyek, amelyeket főként fűfélék borítanak, fákat és cserjéket alig találni rajtuk.
Tengeri növényekből, például tengerifüvekből (seagrass) álló víz alatti ökoszisztéma, amely sekély, napsütötte part menti területeken fordul elő.
Olyan stratégiák, amelyek a természet védelmére, helyreállítására és fenntartható használatára építenek, hogy megoldást nyújtsanak a társadalmi és környezeti kihívásokra, például a klímaváltozásra, a vízhiányra vagy a biodiverzitás csökkenésére.
A klimatológiában a sugárzás áthaladását jelenti egy adott közegen anélkül, hogy az teljesen elnyelődne vagy visszaverődne, a levegőkémiában pedig hogy hogyan terjednek a szennyezőanyagok a légkörben
Azt mutatja, hogy milyen mértékben tartalmaz a levegő egészségre káros anyagokat
Fenntartható életmód, amelynek célja, hogy a Föld globális felmelegedését másfél fok alatt tartsuk az iparosodás előtti szinthez képest. Az egyének és a közösségek napi döntéseikben csökkentik a szén-dioxid-kibocsátásukat a klímavédelem érdekében.
Azt mutatja meg, hogy egy adott energiahordozó elégetése során mennyi szén-dioxid kerül a légkörbe az előállított energiaegységre vetítve.
Olyan parti élőhelyek, amelyeket rendszeresen eláraszt a tenger sós vize, és különleges növények, például sós-tűrő fűfélék és bokrok borítják. Jelentős szerepet játszanak a szén-dioxid megkötésében, így hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez.
Az energia kisebb, helyi egységekben termelődik, például háztartási napelemekkel vagy közösségi szélerőművekkel, szemben a hagyományos, nagy központi erőművekkel.
Fenntartható gazdálkodási és életmódrendszer, amely a természet mintáit és folyamatait követve alakít ki önfenntartó ökoszisztémákat.
A múltbéli éghajlatok tanulmányozásával foglalkozó tudományág, amely segít megérteni a Föld klímájának hosszú távú változásait.
Azoknak a hasznoknak az összessége, amelyeket az emberek a természet működéséből nyernek.
Olyan folyamat, amely stabilizáló hatást gyakorol egy rendszerre, azaz csökkenti az eredeti változás mértékét. A klímában ez azt jelenti, hogy egy változás hatására olyan mechanizmusok indulnak be, amelyek tompítják vagy ellensúlyozzák a változás hatásait.
(UNFCCC) Nemzetközi megállapodás, amelyet 1992-ben fogadtak el az ENSZ Riói Környezet és Fejlődés Konferenciáján. Célja, hogy világszerte összehangoltan küzdjenek a klímaváltozás ellen, mérsékeljék annak hatásait és támogassák az alkalmazkodást.
Nemzetközi megállapodás, amelyet az 1997-es kiotói konferencián fogadtak el. Célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése a globális felmelegedés lassítása érdekében.