Boldogság

    A Gallup World Poll által készített életértékelések adják a boldogsági rangsorokat.

    A felmérésben arra kérik a válaszadókat, hogy gondoljanak egy létrára, ahol a számukra lehető legjobb élet 10-es, a lehető legrosszabb pedig 0. Ezután arra kérik őket, hogy saját jelenlegi életüket értékeljék ezen a 0-tól 10-ig terjedő skálán.

    A térség országai közül Magyarországon legalacsonyabb a Boldogság Index.

    143 ország szerepel a vizsgálatban. A két legboldogabb ország Finnország és Dánia, a legkevésbé boldog pedig Libanon és Afganisztán. Magyarország az 56. a rangsorban.

    Az ábrán külön lehet kattintani a boldogság egyes dimenzióira. A kutatók hat változóra bontották a boldogságértékelések adatait, hogy az országok közötti eltérésekre magyarázatot találjanak. Ezek a változók:

    • az anyagi jólét az egy főre eső GDP alapján.
    • az emberek mekkora társadalmi támogatásra számíthatnak.
    • a születéskor várható egészséges élettartam.
    • a szabadság és az önmegvalósítás.
    • a nagylelkűség mértéke.
    • a korrupció mértéke.

    A hat változó értékét egyenként egy elképzelt Disztópia nevű országhoz hasonlították, amelynek a mutatói a legalacsonyabbak a világon, mind a hat tényező tekintetében. Így kirajzolódik, hogy egy adott ország boldogságát milyen arányban okozza az anyagi jólét és a többi változó. Egy hetedik szürke oszlop is látható a grafikonon, amely a hat változón kívüli, azokkal nem magyarázható értékeket mutatja. Pl. Románia Boldogság Indexe nagyobb, mint több kelet-európai országé, de ez sem anyagi jóléttel, stb. sem a többi változóval nem igazolható, ezért nyilvánvalóan más tényezők is szerepet játszanak a boldogság érzékelésében.

    Ezek a faktorok nem befolyásolják az egyes országok esetében megadott összpontszámot, hanem csak magyarázattal próbálnak szolgálni.

    Az alábbi ábra a Boldogság Index és az egy főre jutó GDP összefüggéseit mutatja. Az egyes térségekre kattintva külön és csoportokban is meg lehet jeleníteni az adatokat.

    Az ábra helyezési pontokat mutat, az alacsonyabb szám magasabb boldogságérzékelést illetve magasabb GDP-t jelent. Így a legboldogabb és “leggazdagabb ” országok balra fent, illetve a legkevésbé boldog és legalacsonyabb GDP-jű országok jobbra lent találhatók az ábrán. Figyelemre méltó, hogy a trendvonal fölötti országok (pl. a közép-amerikai országok) Boldogság Indexe magasabb, mint a gazdasági teljesítményük alapján várható lenne, míg a trendvonal alattiak esetében a gazdasági helyzetük alapján várható boldogság szintnél alacsonyabb az index (pl. Magyarország és a kelet-európai országok).

    2024 óta a World Happiness Reportot a Wellbeing Research Centre adja ki az Oxfordi Egyetemen.