Klíma Enciklopédia

A klímaadaptáció az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást jelenti, amelynek célja, hogy csökkentse a klímaváltozás káros hatásait, és kihasználja a lehetséges előnyöket.

A légkörben található szilárd vagy folyékony részecskék, amely elnyelik a napsugárzást, miközben növelik a felhőképződést

A földfelszín  napsugárzást visszaverő képessége.

az Atlanti-óceán északi részének fő tengeri áramlata, amely a globális klímaváltozás miatt lelassulhat, sőt le is állhat.

Tartósan száraz időszak, amely súlyos hatással van a környezetre és a gazdaságra. Az éghajlatváltozás hatására az aszályok nemcsak gyakoribbá, hanem hosszabbá és súlyosabbá is válhatnak.

–> metán

–> szén-dioxid

A COP (Conference of the Parties) az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének (UNFCCC) éves ülése, amelyet az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében tartanak

A dinitrogén-oxid (N₂O), közismert nevén kéjgáz vagy nevetőgáz, egy színtelen, édeskés szagú gáz, amelyet az orvostudományban érzéstelenítőként használnak. Emellett jelentős üvegházhatású gáz, amely hozzájárul a globális felmelegedéshez.

A klímaváltozás jelentős egészségügyi hatásokkal jár, amelyek már most is megfigyelhetők, és a jövőben súlyosbodhatnak.

A globális klímaváltozást és a lehetséges következményeket éghajlati modellek (számítógépes szimulációk) segítségével próbálják előrejelezni

Az éghajlati rendszer a Föld légkörének, óceánjainak, szárazföldjeinek, jégtakaróinak és bioszférájának összetett kölcsönhatásait foglalja magában, amelyek együttesen alakítják bolygónk éghajlatát.

Az éghajlatvédelem célja az éghajlatváltozás (–> klímaváltozás) mérséklése, a kibocsátáscsökkentés. a változás hatásainak csökkentése és a klímához való alkalmazkodás.

Természetes éghajlati jelenség, amely a Csendes-óceán trópusi területén figyelhető meg periodikusan. A klímaváltozással ez a jelenség megjósolhatatlanul megváltozik

Egy adott faj végleges eltűnése a Földről Ez évmilliók óta része a földi élet történetének, de napjainkban az emberi tevékenységek jelentősen felgyorsították a fajok kihalásának ütemét.

Az Európai Unió célul tűzte ki, hogy 2050-re eléri a klímasemlegességet, 2030-ig pedig legalább 55%-kal csökkenti üvegházgáz-kibocsátását az 1990-es szinthez képest.

A fluorozott szénhidrogének (HFC-k) erőteljes üvegházhatású gázok

A fosszilis tüzelőanyagok növényi és állati maradványokból álló, több millió év alatt kialakult energiahordozók, amelyek a mai energiaellátás alapját képezik.

–> Globális felmelegedési potenciál.