Az államadósság részei: a készpénz, a betétek, az állampapírok és a hitelek. A bruttó államadósság az egyik jellemző szám, ebben az adósságot nem csökkentik a kormányzati szektor követeléseivel. A nettó államadósság a bruttó adósság és az állam által nyújtott hitelek, kölcsönök és betétek különbözete.
A 2008-ban kezdődő pénzügyi válság után megnőtt a deviza adósság aránya. 2012 után az állam forintban kifejezett belföldi adóssága nőtt meg, A többszöri forintleértékelés miatt a bruttó adósság folyamatosan nőtt, különösen a COVID-járvány alatt. 2021 után a devizában felvett kölcsönök újból jelentősen emelkednek, mára a teljes bruttó államadósság megközelíti a 60 ezer milliárd forintot.
Erőteljesen emelkedik az államadósság euróban számolva.
A GDP százalékában kifejezett bruttó államadósság szintje 2016 és 2020 között jelentősen csökkent, majd a COVID-járvány, az energiakrízis, és a választási osztogatás miatt ismét komoly emelkedésnek indult. A Maastrichti Kritérium 60%.
Az államadósság GDP-hez viszonyított mértéke az egyes tagállamokban különböző. Önmagában a magas érték nem jelenti azt, hogy egy ország finanszírozhatatlan, hosszú távon is meghaladja a 100 százalékot.
A magyar költségvetés kamatkiadásai nagyon megemelkedtek, 20024. októberében majd nem elérték a 600 Mrd forintot.
Az éves kamatkiadás 2024 októberéig meghaladta a 3000 Mrd forintot.