Kanada legnyugatibb tartományában, British Columbiában, valamint Svédországban is van már hatályban egy, az autók tankolására is érvényes karbonadó, és közgazdasági kutatások is vannak ennek hatásáról. Ezekből pedig az látszik, hogy ha nem is igazán átütő egy ilyen adó hatása, azért komolyabban visszafogja a szennyezést, mint a fenti érvelések alapján gondolni lehet.
A kanadai példán jól látszik, hogy az adónak nagyobb hatása van az autósokra, mint a benzinár piaci emelkedésének: a benzin literenkénti árára kivetett 5 százalékos adó 8 százalékkal vetette vissza a benzin keresletét, háromszor jobban, mint egy ugyanekkora mértékű piaci áremelkedés.
Hasonló eredményre jutott a svéd adó vizsgálata is, ott is háromszor nagyobb hatása volt az adónak, mint az üzemanyagok hirtelen drágulásának. Ennek részben az lehet az oka, hogy a fogyasztók általában erősebben reagálnak az adóváltozásokra, mint a piaci áringadozásokra, mert tudják, hogy azok hosszabb távon hatnak az árakra.
A létező példák vizsgálata egy másik fontos, bár elég egyértelmű dolgot is igazolt: a városokban sokkal nagyobb visszatartó hatása van egy ilyen adónak, mint vidéken. Vancouverben 12, British Columbia népesebb városaiban 10 százalékkal csökkent az üzemanyag-fogyasztás a karbonadó hatására, míg a tartomány eldugottabb vidékein semmilyen hatása nem volt a sarcnak. Ez nem túl meglepő, hiszen vidéken ritkább a tömegközlekedési hálózat, sok esetben nincs alternatívája annak, hogy az ember autóba üljön.
