Az mindenesetre máris kiderült, hogy a vizsgált időszakban az alapjövedelmet kapó emberek körében a foglalkoztatás a vizsgált időszakban átlag 6 nappal nőtt, és az azt kapók átlagosan 78 napot töltöttek el fizetett munkában, míg az alapjövedelem programban részt nem vevő, ugyancsak véletlenszerűen összesorsolt kontroll-csoportban ez a szám 73 nap volt.
Minna Ylikännö, a finn társadalombiztosítás (Kela) szociológusa szerint pedig ezenkívül az alapjövedelem a legerősebb hatást a társadalmi kohézió, és a kiépülő, kölcsönös bizalom terén hozta: annak bevezetése után a különböző szomszédságok, mikroközösségek körében nagyobb mértékű bizalom, és magasabb szintű együttműködés jött létre. Ez, még limitált alapjövedelem esetében is közvetett és közvetlen jó hatásokat gyakorol nemcsak egy ország, egy állam stabilitására, de közvetve még a gazdasági teljesítőképességre, termelékenységre is.
