“A világ gazdaságát uraló hatalmas olajvállalatok és más nagytőkések felelősségét firtatta a Fordulat társadalomelméleti folyóirat klímaváltozásról és annak okairól szóló idei első száma is. Emberi tényező? Az antropocén narratíva kritikája című cikkében Andreas Malm és Alf Hornborg, a svéd Lund Egyetem ökológusai arra hívják fel a figyelmet, hogy a fosszilis energián alapuló gazdaságot nem az emberiség egésze hozta létre, és nem is az emberiség egésze tartja életben. Szerintük a felelősség elkenése nemcsak tudományosan elhibázott lépés, hanem a megfelelő ellenlépések életbe léptetésének a gátját is jelenti.
A svéd szerzők arra irányítják rá a figyelmet, hogy noha az emberiség korábban kezdte a szénalapú (hő)energiatermelést, ez a Földre, annak légkörére, és végül az emberiségre mindaddig nem jelentett számottevő veszélyt, amíg a szénfelhasználás ipari méreteket nem öltött. Minderre pedig a 19. század első harmadáig nem került sor, előtte ugyanis a korabeli termelő egységek túlnyomó többségében vízenergiát használtak. Mindez ráadásul még az első gőzgépek megjelenése után is igaz volt. A víz hajtotta gépek ugyanis lényegesen energiahatékonyabbak és olcsóbbak voltak az első gőzgépeknél.”
